ROSEDALE LABRADORS

Bemutatkozás, elérhetőségek

DEERFIELD CAMERON

Adatok, kiállítási eredmények

INVICTUS FRIEND CHRISTMAS GREAT DESIRE

Adatok, kiállítási eredmények

ROSEDALE LABRADORS HISTORY

Anno 2008-tól, események, hírek, érdekességek

LABRADOR RETRIEVER

A kutyatartásról, illetve amit a labradorról tudni kell

VENDÉGKÖNYV

Írjon nekünk, kérdések vélemények
 


LABRADOR RETRIEVER
A kutyatartásról, illetve amit a Labradorról tudni kell


Ezen az oldalon olyan hasznos információkat olvashatsz, melyek segítségedre lehetnek, hogy megismerd a Labradorokat, a standard előírásokat, a fajta eredetét, illetve a fajtára jellemző ismérveket. Továbbá tapasztalataim alapján a kutyatartás fontosabb kérdéseiről olvashatsz, melyek azok a dolgok, amelyekkel szembesülünk, mikor megérkezik a családba a kis Labink.

Elsősorban azokhoz szeretnék szólni, akik kezdő kutyatartók és a Labrador fajta mellett döntöttek. Olyan témákról írok, amelyekről kevés információ található, illetve olvasható, mint például a kennel építése, kutyaház stb. Nem általánosságban meghatározott tanácsokat szeretnék veletek megosztani, hanem olyan dolgokat, amelyeket fontosnak tartok és megkönnyíthetik a dolgotokat. Sok olyan dolgot fogtok olvasni, amely nem kifejezetten csak a Labradorokra vonatkozik, de fontos dolognak tartom a kutyatartásban. Részint tanulmányokból idézve, részint pedig saját gondolataimat foglaltam össze.

Először a kutyatartásról szeretnék pár dolgot megosztani veletek.

Társ egy életen át…a felelősségről 

Állattal együtt élni jó, tanulságos, sok örömöt és élményt jelent. E kapcsolatban a felelősség nagy szerepet kap, hiszen már a tervezgetés időszakában, az állat beszerzése előtt felelős döntést kell hoznunk, hogy bár vágyunk egy kedvencre, de megvannak-e a lehetőségeink és képességeink, hogy biztosítsunk számára mindent, amire szüksége lesz. 

Meg kell vizsgálnunk a kérdést, miért is szeretnénk állatot tartani. A gyerekek nem mindig tudják egyedül ellátni kedvencüket, így a feladatok egy része a szülőkre hárul. Tehát csak akkor kell az állattartás mellett dönteni, ha ez a szülők vágya is. Fontos figyelni arra is, hogy a családból senki se féljen az állattól, vagy ne legyenek egészségügyi korlátok (allergia, asztma, stb.).

Ha eldöntöttük, hogy Labradort hozunk otthonunkba, tájékozódnunk kell a fajta igényeiről, szükségleteiről, szokásairól. Ebben segítségünkre lehetnek szakkönyvek, a tenyésztő, az állatorvos, az egyesületek, ismerős gazdik. Fontos, hogy felkészülten fogadhassuk leendő kedvencünket. A tenyésztő segíthet kiválasztani a megfelelő kölyköt az alomból. Saját fekhelyre, kuckóra van szüksége a kiskutyának és lehetővé kell tennünk számára, hogy nyugalmat lelhessen, ha ide visszavonul. 

Itt jegyezném meg, hogy mikor elhozzuk a kölyköt a tenyésztőtől, kérünk egy kis almot (amiben a kölykök feküdtek, faforgács stb.) és tegyük be otthon a házába. Érezni fogja a szagokat, könnyebben hozzászokik az új környezethez az ismerős szagok által. Minden kölyök más, vannak akik 1-2 nap alatt hozzászoknak új otthonukhoz, és vannak olyan kölykök akiknek 1-2 hét kell az új környezet megszokásához. Minkét esetben számolnunk kell azzal, hogy a kölyök szívszorító sírással fogja jelezni bánatát, és keserves vonyítással hívja, keresi testvéreit. Legyünk türelmesek és töltsünk a kölyökkel minél több időt, könnyítsük meg neki az átállás időszakát. Különösen fontos mindez, ha a kölyök egyedül van és nincs másik kutyus a háznál. Rony több, mint egy hétig sírdogált éjszakánként, Reggie egyáltalán nem, hiszen itt volt neki Rony, akihez odabújhatott, nem volt egyedül. 

A megfelelő mozgáslehetőséget is biztosítanunk kell kedvencünk számára, tehát, a szükségletek elvégzéséhez szükséges időn felül, legyen módja a szabad játékra, futkározásra mind a gazdival, mind a fajtatársakkal. 

Ne felejtsük el a Labrador Retriever vadászkutya! Vele született ösztönös vadászati képességekkel és apportírozási vággyal. 

A táplálék minőségét és mennyiségét úgy kell megválasztanunk, hogy kielégítse az állat szükségleteit, és ne legyen káros hatása. Az embereknek szánt ínyencségek (például a csoki) megbetegíthetik kedvenceinket. Az elhízás megelőzése is a gazda feladata. Az egészség megőrzését az állatorvosnál tett rendszeres látogatásokkal biztosíthatjuk, a kötelező és az ajánlott oltások sokféle betegségtől védhetik meg kedvencünket, ugyanúgy, mint a külső és belső paraziták elleni kezelések. A rendszeres szűrővizsgálatok során már a kis eltérésekre is fény derülhet, az állatorvos tanácsot ad, hogyan előzhetjük meg a betegség kialakulását. A betegséget gyógyítása hosszadalmas és költséges lehet, erre mindenképpen számítanunk kell már az állat beszerzése előtt. 

Az állatorvosi ellátáshoz tartozó feladatunk a családtervezés, a nem kívánt szaporulat megelőzése. Ha nem kívánunk felelősségteljes, képzett, szakértő tenyésztőkké válni, mindenképpen gondoskodnunk kell a fogamzásgátlás megfelelő módjáról. A gazda felelős állatáért annak teljes élettartama alatt. Gondoskodnia kell kedvencéről akkor is, ha életkörülményei megváltoznak. A magukra hagyott, boldogtalan kóbor állatok felelőtlen emberek miatt kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. A felelősség egyfelől arra vonatkozik, hogy kedvencünk jóllétéről gondoskodjunk, hogy tartalmas és boldog életet élhessen, másfelől arra is, hogy állatunk ne okozzon kellemetlenséget sem embertársainknak, sem más állatoknak. Az oltásokkal és parazitaellenes kezelésekkel nemcsak saját állatunkat védjük, hanem másokat is, hiszen ha egészséges, nem fertőz meg sem embert, sem más állatot.

Felelősség teljes kutyatartás. Mit is jelent ez a kifejezés? 

 Számomra elsősorban azt, hogy minden olyan dolgot, mint etetés, életkörülmények, séták, oktatás, szeretet és odaadás biztosítva legyen a kutyáim számára. Megváltozik az életünk új családtagunkkal, aki törődést és szeretetet vár tőlünk és mindezért önzetlen, érdek nélküli szeretetet és hűséget ad cserébe egész életén át. Ha kutyát szeretnénk, ne felejtsük el, hogy ez a döntés nagy felelősség. Nem csak etetni és itatni kell, sok-sok törődést is igényel. 

A kölykök hamar felnőnek, de érzéseik nem változnak a gazdi iránt. Készen kell arra állni, hogy a közös játékokon túl is szüksége van ránk, különösen, ha egyedül van, és akkor is törődést igényel, ha nyári nagy meleg van és a zord téli estéken is, mikor szakad a hó és a jeges szél az arcunkba vág. Labijaink akkor is minket várnak, akkor is csak arra várnak, hogy együtt lehessenek velünk és mi szintúgy. 

 Nálunk nem telik úgy el egyetlen egy nap sem, hogy ne legyünk velük együtt, hol hosszabb, hol rövidebb ideig, de minden nap, akkor is, ha éget a nap és akkor is, ha süvít a jeges északi szél. Nekünk nem kutyára volt szükségünk, hanem társakra, akikkel együtt harmóniában élhetünk, érdek nélküli szeretetben és valljuk be magunknak, kevés embertől kapunk vissza érdek nélküli hűséget és szeretetet. 

A technika korában, a városok zajától, a sok piszoktól és bűztől menekülve egyre jobban vágyakozunk a természet után. Az elvesztett természet egy - egy darabkáját jelképezik, adják vissza nekünk az állatok. A kutya elsőként szegődött az ember mellé, és az idők folyamán hű társává lett jóban - rosszban. 

Az ember és az állatok szeretete megindítóan szépen kapcsolódik össze, amikor beteg, sérült, elesett emberek megsegítésére vesszük igénybe állatainkat. Testi és lelki betegségben egyaránt enyhülést, a fájdalom, a magány, az elszigeteltség, a kiszolgáltatottság oldódását hozza egy-egy kedves állat, amely szeretettel fordul a beteg felé. 

Állat- és emberlélektani szempontból is érdekes és tanulságos dolog a gazda és kutya összehangolódásának tanulmányozása. Fontos jelzés már a kutya kiválasztása is (miért éppen azt a bizonyos fajtát választja az illető), de igazából a kapcsolat későbbi fejlődése és kiteljesedése alakítja ki a hasonlóságokat kutya és gazdája viselkedésében, sőt, nemritkán még a megjelenésében is. Ez az egymásra hangolódás szeretetteljes kapcsolatban jöhet csak létre. Előfeltétele, de egyben következménye is ennek, hogy a kutya és az ember egyformán elégedettek legyenek egymással. 

A kutya képes eltérni az ösztönös, merev viselkedési formáktól és az érzelemnyilvánításban szabadon kitalált (K. Lorenz) módokon kifejezni érzelmeit. És ezeket a kifejezési módokat kizárólag az emberrel szemben alkalmazza, kutyatársaival szemben ragaszkodik az öröklött viselkedési mintákhoz. Mindez segítségére van a gazdának abban, hogy kutyáját, mindkettőjük örömére, tanítani, nevelni tudja.
Felkészülés a kölyök érkezésére

A környezet

• előre jelöljük ki a kennel helyét a kertben,
• gondoskodjunk az eb méreteihez igazodó állandó fekhelyről,
• szerezzük be az etető és itató edényeket,
• a játékokról, rágcsálnivalókról se feledkezzünk meg,
• a kölyök nyakörvhöz, pórázhoz szoktatásához válasszunk könnyű, állítható méretű, könnyen kezelhető típusokat.

Mi úgy gondoljuk, hogy kutyát tartani kertes háznál a legideálisabb. Mivel kertes családi házban élünk, az ehhez kapcsolódó tapasztalatainkról írok. Sokan mondják: kert vagy kutya; a kettő együtt csak csatatér. Ez is kezelhető némi odafigyeléssel és praktikákkal és a kertünk is ép marad, de a kutya is megmarad! Ha megvan az időpont, hogy mikorra várjuk a kölyök érkezését ezt megelőzőleg, mindent szerezzünk be, ami a kölyök tartásához elengedhetetlen. Kennel, kutyaház, etető és itató, póráz, játékok, stb., hogy ideális környezet fogadja a kis jövevényt. Nézzük ezeket részletesen.

A kennel 

 Vannak, akik nem építenek kennelt, a kutyus kap egy házat és a kertben övé a terep. Bármit csinálhat, oda megy ahová akar, azt csinál amit akar. Úgy gondolom, hogy kennelre szükség van és leírom, hogy miért, de előtte egy rövid kis történet:

Rony kb. 5 hónapos lehetett, mikor történt egyszer, hogy egy hétvégi délután magára hagytuk pár órára otthon a kertben, egyedül. A kennel bejáratát nyitva hagytuk, tudjátok, hagy csinálja, amihez kedve van, övé a terep!

Rony úgy gondolta nem jó megoldást választottunk a kertben lévő örökzöldek és dísznövények locsolására, mikor úgy gondoltuk, hogy csepegtető kört építünk ki az öntözésre. Így jobbnak látta, ha felszedi, és különböző méretekre rágja szét a közel 200m csepegető csövet. Miután orvosolta ezt a problémát feltűnhetett neki, hogy egy 50m hosszú zöld kígyó tekeredik körbe-körbe a kerti kútnál, mi ezt a zöld kígyót csak egyszerűen úgy hívtuk, a slag. Rony kihívásnak tekinthette, így úgy döntött megszabadul tőle és apró cafatokra tépte. 
Mikor hazaértünk nem hittem a szememnek, a kert tele volt különféle csődarabokkal, Rony egy kb. 2m-es „slagmaradékkal” boldogan szaladt felénk mutatva milyen újításokat vezetett be a 21. századi öntözéstechnikába!
Mi is a tanulság? Jobb lett volna, ha nem hagyom magára a kertben. Meg kellett volna mutatnom neki, hogy ezt nem szabad. Nem haragudtunk rá, nem az ő hibája volt, ami történt, hanem az enyém. Én nem voltam körültekintő. Nem is érdekelt a kár, az sokkal jobban, hogy megevett e valamelyik csőből darabkákat. Hála Istennek nem, de ez a kis történet rosszabbul is végződhetett volna. Azóta már rég kinőtte ezeket a dolgokat, tudja mit szabad és mit nem, nincs cipő és lábtörlő szétrágás és eldugás a kertben, nincs slagtépés, tövestől kitépett dísznövények és kerti lámpák stb.

Mindezt hamar kinövik a Labik és megtanulják nagyon-nagyon könnyen, hogy mi az, amit nem szabad. Hozzátenném, hogy nem bántottam és nem ütöttem meg neveléskor a Labijainkat. Más módja is van a nevelésnek, bár a verést én nem nevezem nevelésnek. Természetesen vannak olyan kölykök is, ahol ez kimarad, nincs kertépítés és társai. Nálunk ez másképpen alakult.

Néhány tanács az ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzésére: 

Ne hagyjuk hosszú időre egyedül a kiskutyát, fokozatosan növeljük az egyedüllét időtartamát, biztosítsunk számára játékokat, rágcsálnivalókat, teremtsünk számára biztonságos környezetet, ahol a különféle veszélyforrásoktól megvédjük és ő sem tehet kárt semmiben.

Folytassuk a kennellel, miért is fontos? 

 Két fajta kennel létezik, az egyik ahol a kutya rabként éli az életét, kicsi területű, a kutyaház elfoglalja a fél kennelt, a kutya azt sem tudja, ha szükségét érzi hová ürítsen stb. és csak akkor jöhet ki, ha elvisszük magunkkal (jó esetben), na ezt gyorsan felejtsük el. Ez nem kennel, hanem börtön!
A másik az a kennel ahol, biztonságban van akkor is, ha nem vagyunk otthon, nem tud kárt tenni magában és a kertben sem, ahol nyáron árnyékban lehet, ahol télen a nagy hidegben fedezéket talál, ahol kellő hely áll rendelkezésére, hogy pihenjen, heverésszen vagy, ha úgy tartja kedve játsszon egyszóval, ahol jól érzi magát. A kennel nem azért van, hogy a kutya ott élje le az életét. Vigyük minél többet magukkal kirándulni, sétákra, tréningekre, aki teheti vadászatokra.

A kennel építésnél fontos az ideális hely kiválasztása a kertben. Olyan helyet válasszunk, ahol lehetőleg nem éri a nap egész nap, ahol árnyékban van. Ha ez nem megoldható ültessünk gyorsan növő fákat a kennel köré (nyírfa, szomorúfűz, eperfa stb.), hogy árnyékot tartson, az sem baj, ha egyáltalán nem süt be a nap a kennelbe, hiszen így nyáron kellemes klíma lesz kutyánk számára és nem kell küzdenie a nappal. A kennelnek mindenképpen legyen teteje, ne hagyjuk szabadon.

A kennelnek két oldalát hagyjuk szabadon és úgy helyezzük el, hogy a kutyánk előre lásson az utcafront felé, így mindig lát bennünket, ha hazaérkezünk. Fontos, hogy ne legyen huzatos a kennel, figyeljük meg az uralkodó szélirányt, és a kennel azon két oldalára ne rácsot tegyünk, hanem teli falat vagy vastag faléc burkolást. Nekünk a kennel frontja a házunkra néz, az északi és keleti oldalon teli fal van, a nyugati és déli oldalon rács. Így a Labik az egész kertre rálátnak, de az északi és keleti oldalról védve vannak az időjárás viszontagságaitól. Mivel a nyugati oldal szabadon van és nyáron egészen napnyugtáig éri a nap a kennelt, ezért a nyugati oldalra fákat ültettünk, hogy árnyékot adjanak, télen viszont, mikor a fák kopaszak egy-egy derült napos délután kellemes napsütés éri a fiúkat. A kennel rácsa lehetőleg legalább 0,5 cm anyagvastagságú rácsból álljon a legjobb az 5x15 cm rácskiosztás, mert stabil és sem a kölyök, majd később a felnőtt kutyánk lába vagy feje nem tud a rács közé szorulni, ami akár végzetes is lehet.

A rács kerete 40x40 zártszelvényből készült, erre van ráhegesztve a rács és a kennel tetejét tartó oszlopokhoz rögzítve. Erős, stabil a kutya nem tud kárt tenni magában, és egykönnyen nem is tudja elbontani, ha úgy tartja kedve, hogy kicsit át akarja rendezni otthonát. Két labink van a kennel nagysága ~ 18 m2. azaz 3,6x5m-es. Kényelmesen elférnek, de egy kutyának sem készítenék 12m2-nél kisebb kennelt. A vélemények erről megoszlanak, én a saját gondolataimat osztom meg veletek. A kennel magassága elegendő, ha 2,1m, ne kelljen bebújni a kennelbe, kényelmes ki-be járást biztosítsunk magunknak is.

A kennel alja készüljön betonból, ne legyen teljesen simára húzva, jó ha nem teljesen egyenletes, mert nem fog csúszni, illetve le is lehet burkolni kültéri járólappal, de csak olyannal amely felülete nem sima, mert télen szintén jégpálya lesz a kutyánknak ami balesetveszélyes. A kennel alja lejtsen valamelyik oldalra, hogy a víz ne álljon meg rajta. A kennel felületeit, fémet, fát megfelelő időjárásálló festékkel lássuk el. Nem javaslok, semmilyen olyan anyag használatát, mint például a rács kerítéshálóból mert egyáltalán nem időtálló, a kutya, ha akarja szét tudja bontani és higgyük el, meg fogja próbálni. Javaslom, hogy inkább költsünk kicsit többet a kennelre és ne gondoljuk azt, hogy -jó lesz az úgy-, mert ha mégis gond lesz toldozzuk-foltozzuk vagy legrosszabb esetben kezdhetjük elölről az egészet!

A kennelbe készítsünk 1 max. 2m2-es falemezt, de ne OSB lapból, mert az préselt faőrlemény és a kutyánk szétrágja és lenyeli, aztán meg van a baj. A falemez azért jó, mert, ha nem a házában van pl. nyáron a kutyánk rá tud feküdni, nem a betonon fekszik ezáltal csökkenthetjük a könyök kitérdelését ahol kemény bőrkeményedés alakul ki az első lábakon a kemény felület miatt. Illetve tehetünk faforgácsot is a kennelbe, de arra számoljunk, ha szeles idő van a kert is tele lesz vele.

Próbáljuk igazodni a kerthez, a házunk stílusához a kennel építésénél, így illeszkedni fog a kerthez, házunkhoz, belesimul a környezetbe, jó lesz ránézni. A kennelbe egy strapabíró kutyaház is kell erről is pár szót.

A kutyaház

Elkövettem azt a hibát, hogy először fából készült a fiúk háza. Készen vettem egy házat tip-top kis ház volt huszon X ezer forintért. Na ezt senkinek nem ajánlom! Két hét és tűzrevalót csináltak belőle. Aztán bombabiztos építkezésbe kezdünk. A fiúk háza kisméretű téglából készült, belülről 8 cm hőszigetelés minden oldalon a téglafalhoz rögzítve, Belül 2 cm vastagságú belső faborítást kapott, gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy téglaház, benne egy kisebb vastag faház a légrésbe a téglaház és a faház között hőszigetelő anyag, illetve a belső faház lábakon áll a kőházban, így alulról is szigetelni tudtam. A belső faházat úgy kell kialakítani, hogy ne legyen olyan felület, amit meg tudnak kezdeni kikaparni, kirágni, mert ha nikecel hőszigetelőt használtunk és a kutyánk hozzáfér és meg is eszi, végzetes is lehet számára. Erre nagyon figyeljünk oda! Aztán az egészet lezártuk tetővel, amit zsindellyel fedtünk le.

A ház mérete igazodjon a kutyánk méretéhez, pontosan akkora legyen, hogy kényelmesen elférjen benne, de ne legyen tágas. Télen mikor a házat használja a hideg ellen, jobb ha kis kuckó, mintsem tágas, esetleg huzatos hely. Én akkora méretet választottam, hogy a két Labi összebújva nagyjából kitölti a házat így egymást is melegítik, de kényelmes is egyben. Nyáron nem használják, inkább a kennelben a kövön vagy a falemezen pihiznek, este is kinn alszanak, nem pedig a házban. A kutyaház bejárata a front (a kennel bejárata) felé nézzen.

Télen a házba faforgácsot vagy szalmát teszek, nyáron semmit. Nem használok és nem is ajánlom, hogy takarót, rongyot vagy bármilyen textilt a kutyánk alá tegyünk vagy hagyjuk, hogy rongyot rágjon, mert megeheti és sajnos az esetek többségében elpusztulhat kedvencünk. Ha kész a kennel és kész a ház, már csak a tálak hiányoznak, hogy teljes legyen a kép.

Az etető és itató

Erről csak pár szót. Jó minőségű fémetetőket és itatókat lehet kapni 2-3 ezer forintért. Ezek a tálak jól bírják a strapát, könnyen tisztíthatóak, esztétikusak. Ezekre a tálakra a csúszás miatt a peremre élvédő gumit tesznek. Na ezt, ha megvettük a tálakat abban a pillanatban vegyük is le róla. Miért? Mert az lesz a kölyök első dolga, hogy leszedi róla, szétrágja, megeheti, ismét baj lehet belőle. Lehet, hogy etetéskor tolni fogja és a betonon fémes hangja van, de kérdem én, számít ez? Inkább, mint gumidarabokat kelljen kioperálni a gyomrából vagy elveszítsük.

A táplálás 

A kutya él, lélegzik, fut, ugrik, ugat, csóválja a farkát - ehhez mind energia szükséges. Ezt az energiát táplálékából szerzi meg, pontosabban a táplálék építőköveiből: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból. A kutya szervezet a táplálék kémiai energiáját más energiaformákká alakítja át hővé, amivel fenn tudja tartani a 38-39 C testhőmérsékletet, elektromos ingerré, hogy az idegrendszer működhessen. Energia szükséges továbbá az izomműködéshez, a növekedéshez, az új sejtek képződéséhez is. Aki sokat eszik, kövér lesz - hangzik a természet egyszerű törvénye. Ez ránk éppúgy érvényes, mint a kutyánkra. További alapszabályként érvényes, hogy aki nem megfelelően táplálkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagoknak megfelelő arányban kell állniuk egymással és megfelelő mennyiségben kell a táplálékban előfordulniuk ahhoz, hogy kutyánk egészséges maradjon és táplálása optimális legyen. Aki kész állateledelekkel eteti kutyáját, annak nem kell félnie attól, hogy kedvencét nem megfelelően táplálja.
(Általam javasolt száraztáp gyártók: Purina-Dog Chow, Pro-Plan; Eukanuba) 

A fehérje semmi mással nem pótolható! 

Fehérje nélkül az élet nem lehetséges, az életjelenségek mindegyike fehérjéhez kapcsolódik. Csak kevés olyan fehérjefajta van, amely önmagában is biológiailag teljesértékű. Előnyös ezért a több, egymást kölcsönösen kiegészítő fehérjefajták keverékét tartalmazó táplálék. Megfelelő fehérjeellátás esetén a kutya aktív és élénk, hiányos fehérjeellátás esetén pedig kedvetlen és lusta lesz. Feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a kölyökkutyák, a vemhes és szoptató szukák, valamint a munkakutyák fehérjeszükséglete mindig jóval nagyobb, mint az átlagos életvitelű, kifejlett kutyáké! 

A víz nagyon fontos! 

Víz nélkül nincs élet, ezért a víz minden táplálás alapja. Friss, tiszta ivóvíznek mindig a kutya előtt kell lennie. Nagy hőségben, illetve ha a kutya száraztápot eszik, jelentősen megnő a vízfogyasztása. Kedvencünk átlagos vízszükséglete 35-50 ml/ttkg. 

A zsír, mint jellegzetes energiaforrás 

Egy ideig azt hitték, hogy a kutya táplálékában a zsír nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros lehet. Ez egy teljesen téves nézet: minden kutyatáplálék, amely kevesebb, mint 5.5% zsírt tartalmaz, hosszabb távon hiányállapotot fog kialakítani a kutyánál. Mindenek előtt azonban a zsír fontos energiaszolgáltató, így a munkakutyáknak több zsírra van szükségük, mint a szobakutyáknak, amelyek ha túl sok zsírt kapnak, ugyanúgy elhíznak, mint a sok szénhidráttól. A fiatal kutyáknak szintén magasabb a zsírszükséglete: ehhez először az anyatejből jutnak hozzá, aminek mintegy 8% a zsírtartalma. 

Szénhidrátok 

A szükséges szénhidrátokat a szervezet elő tudja állítani, pl. fehérjéből. Túl sok szénhidrát bevitele esetén a fölösleg zsírrá alakul és elraktározódik (elhízás). A kutya emésztőrendszere a nyers, feltáratlan növényi szénhidrátot nem igazán tudja hasznosítani, ezért célszerű a növényi eredetű táplálékot etetés előtt megfőzni. Ide tartoznak a emészthetetlen ballasztanyagok is, amelyek egyáltalán nem értéktelenek: optimális mennyiségben adva ösztönzik a bélmozgásokat, így segítik az emésztést. 

Vitaminok: kulcs az egészséghez 

A kutyatápok biztosítják, hogy kedvencünk naponta hozzájusson az optimális vitaminmennyiséghez. Az A-vitamin biztosítja a bőr és a nyálkahártyák egészségét, véd a fertőzésekkel szemben és biztosítja az éles látást. A D-vitaminnak a csontfelépítésben és a csontvázrendszer egészségének megóvásában van szerepe. Az E vitamin sokoldalú védő funkciót lát el a szervezetben, valamint fontos szerepet tölt be a fejlődés során és a szaporodásban is. A K-vitamin sérülések során biztosítja az optimális véralvadást. A B-vitaminok az anyagcsere-folyamatok katalizátorai, de fontos szerepük van az idegrendszer és az izomrendszer működésében, valamint hozzájárulnak az egészséges bőr és a fényes szőrzet kialakulásához és a vérképzéshez is. A C-vitamin fontos a kötőszövet épségének biztosításához, de ezt a vitamint az egészséges kutya képes szervezetében előállítani. 

Ásványi anyagok 

A kalciumnak és a foszfornak fontos szerep jut a csontok felépítésében. A kálium és a magnézium fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izomzat működésében. Ezek mellett a szervezet igényel egyéb, jóval kisebb arányban szükséges elemeket (pl. cink, réz, mangán, jód) is. Ezeket összefoglalóan nyomelemeknek szoktuk nevezni.


A kert és a kutya kapcsolata

Kényes témát fokok boncolgatni, de erről is beszélni kell. Kert vagy kutya? Szerintem mindkettő együtt! Sőt kutyák! Mint azt biztosan láttátok két felnőtt kan Labrador Retrieverrel élünk együtt. A kanokra jellemző területjelölés sokak számára ismerős. Hogy védjük meg kertünket, növényeinket a kutya vizelet által okozott károktól?

Megfigyeltem, hogy a fiúk nem szívesen végzik el a dolgukat a kennelben. Inkább megvárják, hogy kint lehessenek a kertben és akkor könnyítenek magukon. Ennek nem örültem, mert elég, ha csak egyszer levizelik például a tujákat azon a részén amit eltaláltak vége a növénynek. Befeketedik, soha nem gyógyul meg. Csúnya látvány. Igaz ez sok olyan növényre is, amelynek oldalsó hajtásai vannak.

Azok a fa félék, amelyeknek koronájuk van, jobban bírják az ilyen megpróbáltatásokat. Ki kellett találni valami megoldást, hogy megmentsem a kert növényeit. Az nem elég, hogy rászólunk, mert úgy is előfordul akarva vagy akaratlanul. Az ürülék takarítása sem túl egyszerű a fűből, nem beszélve arról, hogy a kert az életünk része. Ezért kitaláltam, hogy a kennel mögött kialakítok egy dühöngő részt a fiúknak.

A kennelen hátul nyitottunk egy ajtót, hogy könnyedén ki tudjanak menni a kennelből, ha akarnak, illetve a kennel mögött lekerítettünk kb. 80m2 területet 1 m magasan. Ide ültettem fűzfát, az nem tudják tönkretenni, hiszen hosszú magas törzse van. Készítettünk fürdőzési lehetőséget, amit nyáron használnak. Továbbá itt intézik el a dolgukat is. Mikor aztán kijönnek nincs pisi-kaki a közös nagykertben és mindenki elégedett! Így hát nem kell a kennelben elvégezni a dolgukat, ha nem akarják, ott a saját kertjük. Így, takarítani is könnyebb, mert csak azt a 80m2, illetve a kennelt kell reggel-este akna mentesíteni.

Kész a kennel, kész a ház, még a kert is sértetlen, van miből és van mit enni-inni, jöhet a kis Prücsök!

Tájékozódjunk a kölyök helyes egészségügyi ellátásról 

Miután az új családtag hozzánk került célszerű megmutatni őt egy állatorvosnak is, aki egy gyors vizsgálattal megállapíthatja, hogy nincs-e kedvencünknek valamilyen kisebb-nagyobb születési rendellenessége, amit esetleg még időben orvosolni lehet. 

Kérjük el a tenyésztőtől a szülők csípő, könyök dysplasia szűrési eredményeit, illetve a szem szűrési eredményeit is. Ezek a betegségek örökölhetőek! Sok fájdalomtól kímélhetjük meg magunkat, ha egészséges szülőktől választunk Labradort. Fontos, hogy a szülők HD A-A, ED 0-0, Eye Clear minősítéssel rendelkezzenek. Ha a tenyésztő nem tudja ezeket a dokumentumokat felmutatni, nincsenek leszűrve a szülők vagy ha igen, de rosszak az eredmények, ne hozzunk tőle kölyköt. A felelősség a tenyésztőre is vonatkozik, a fajta megőrzése kell, hogy legyen az elsőszámú cél, nem pedig az anyagi érdekek. 

Azok, akik nem végeztetik el a szükséges egészségügyi szűréseket, nem törzskönyvezik a kölyköket, megélhetési kérdés számukra egy-egy alom, azok az emberek nem tenyésztők! Jó esetben nem tudják mi a teendő ilyenkor a dolog még javítható és felvilágosítással kezelhető, rossz esetben tudatosan teszik a dolgukat, és nem számít a fajta minősége. Kerüljük őket messzire! 

Az állatorvos elvégezheti kedvencünk parazita mentesítését is. Itt gondolnunk kell a külső (bolha, kullancs, atkák, stb.) és belső (különböző férgek) parazitákra is. A paraziták elleni védekezés az állat egész élete során kiemelt jelentőségű, mivel ezen bántalmak nagy része az emberre is veszélyt jelenthet (zoonózis). Ezért javasolható, hogy például a féregirtó szereket ne csak az évenkénti emlékeztető oltások alkalmával használjuk, hanem 3-4 havonta célszerű ilyen irányú kezelésben részesíteni kedvenceinket. 

Még az első vizsgálat során érdemes konzultálni az állatorvossal az általa javasolt oltási programról, mellyel a kölykök ellenálló képességét alakíthatjuk ki bizonyos fertőző betegségekkel szemben. Ezekről a fertőző betegségekről azt kell tudni, hogy az újszülött állatok a születésüket követően néhány hétig-hónapig védettek az anyai ellenanyagoknak köszönhetően. Azonban amint ezek az anyagok kiürülnek a szervezetükből, úgy fogékonnyá válnak a betegségek iránt. 

A megbetegedést úgy lehet megelőzni, hogy vakcinázzuk állatainkat. A vakcinák olyan legyengített, vagy elölt kórokozókat tartalmaznak, melyek a betegséget nem tudják előidézni, de a szervezetet védekezésre és hatékony ellenanyagok előállítására ösztönzik. 

A vakcinák védelmet adhatnak egy, vagy több kórokozó ellen is. A védelem hatékonysága javítható azzal, ha a vakcinázásokat megfelelő időközzel megismételjük. Ez egyrészt kölyökkorban két-három ismétlést jelent, majd az idősebb állatoknál évente egyszer emlékeztető oltás formájában történhet. 

Kötelezően csak a kutyák veszettség elleni oltása van előírva. Minden három hónapos kort betöltött kutyát veszettség ellen oltani kell, majd egy éves korát betöltve újra vakcinázni kell. Természetesen mikor kedvencünk már felcseperedett, akkor is érdemes rendszeresen felkeresni állatorvosunkat. Egyrészt az évenkénti kötelező -és nem kötelező- oltások beadása céljából. Ilyenkor mód lehet az esetleg felmerülő kérdéseket is feltenni, tanácsot kérni.
Egyébként pedig mindenkit arra bíztatunk, hogy ha bármilyen tünetet, rendellenességet észlel állatán, akkor forduljon bizalommal az állatorvosához, hogy mielőbb fény derüljön a gond okára és elkezdhessék a hatékony gyógykezelést.

Folytatjuk! 



A kiállításokról

Mielőtt a gondolatból tettek születnek... Mielőtt eldöntjük, hogy családi kedvencre, munkakutyára vagy kiállítási kutyára van szükségünk, látogassunk el legalább 4-5 kiállításra. Beszéljünk most a kiállításokról:

Magyaroszág évente több FCI által elismert kiállításokat rendeznek a MEOE keretein belül, illetve léteznek fajtaspecifikus klubbok kiállításai is, esetünkben ez a klub az MLRK azaz Magyar Labrador Retriever Klub. Hogy milyen is az MLRK klubélet nem tudom, nem vagyok tagja az MLRK-nak és amíg ilyen széthúzást, áskálódást, egymás háta mögötti lejáratást látok és hallok, addig nem is leszek az. 
 
A kiállításokon magyar és nemzetközi bírók bírálják a fajtát, vannak labradoros bírók és vannak akik jól ismerik a fajtát. A kiállításokat az országban több helyszínen rendezik meg fajtacsoportonként, esetünkben a VIII. fajtacsoport ahová a Labrador Retrieverek tartoznak. 

Adódhat a kérdés, kell-e, hogy részt vegyünk kiállításokon? Miért is fontos a kiállítás? Milyen elismerést érünk el kutyánknak, ha részt veszünk egy-egy kiállításon? Számít-e valamit? Ki nézi meg, hogy kutyánknak milyen eredményei vannak?

A bennem megfogalmazódott kérdésere keresem a választ, akkor azt mondom szükség van rá, hiszen szekértők bírálják labinkat, megfelel-e a standardnak, genetikai felépítése megfelel-e az elvárásoknak stb. 

Ha a faljta megőrzését a fajta fenntartását nézem, akkor mindenképpen fontos megjelenni kiállításokon. Kérdés persze, hogy egy-egy kiállításon a bírák mit is, vagy kit is bírálnak?

Az elmúlt években lehetőségeimhez mérten több kiállításon is részt vettem, úgymint kiállító azaz labival, illetve mint vendég is. Sajnos vegyes kép kezd kialakulni bennem egy-egy bírálatról. Két féle bírálatot látok az egyik, ahol a kutyát bírálják függetlenül a tenyésztőtől, a felvezetőtől, illetve a másik, ahol sajnos nem csak a kutya számít.

Mindenki azt szeretné, hogy a labija jól eredményeket érjen el, nyerjen. De csak úgy nyerjek, hogy az adott kiállításon tényleg az én labim volt a legjobb. Hogy ne a felvezetőt, vagy ne azt vegyék figyelembe, hogy milyen érdek származik abból, ha ezt meg ezt a kutyát hozom ki győztesnek. Hogy érthetőbb legyen mit is akarok mondani egy egyszerű példa. 2 kiállítás alkalmáva 2 különböző bírónál ugyan az a 2 kutya közül 2 különböző eredmény született. Nos kedves barátaim vajon melyik bíró látta jól a kutyákat? Az aki elsőnek választotta a kutyámat, vagy az aki nem is helyezte csak kitűnővel kiküldte? Nehéz kérdés ugye? Minél több kiállításon részt veszel annál inkább születhetnek merőben eltérő eredmények. Az már jó visszajelzés lehet, ha több esetben első vagy második helyezést értek el. Akkor valószínűleg tényleg jó a labid. A kérdes azokkal a döntésekkel van, amikor ugyan azok a kutyák közül kétszer háromszor nyersz, egy következő alkalommal szintén ugyan azok a labik közül pedig utolsóként végzel. Na most akkor tényleg jó a kutyám, vagy annak a bírónak van igaza aki utolsónak hozta és a többi bíró nézte el, mikor győztesnek hírdette a labimat? Kinek hihetek? A véleményem szerint, az alábbi döntések születhetnek: Az első: a kutya tényleg jó vagy nem jó, a második: a bíró nem kifejezetten ért a fajtához és a harmadik nem csak a kutya számít, hanem egyéb más érdekek is. 
Csak egyféle képpen működhet: HA CSAK A KUTYÁT BÍRÁLJÁK! Hogy így van-e? Egyre inkább úgy látom, hogy nem, természetesen tisztelet a kivételeknek, hiszen vannak nagyon jó bírók is. 

Ezek a kérdések és vélemények az elmúlt évek tapasztalataira alapulnak. Hogy előtte hogy volt nem tudom, hogy ezután hogy lesz nem tudom, csak bízni tudok a jövőben, hogy pártatlan, szubjektív döntések fognak születni. Nem az a jó bíró aki győztesnek hozza ki a kutyámat, az a jó bíró aki pártaltan, hozzáértő, ismeri a fajtát, akár tenyészti is és csak a kutyát bírálja. Ha nála tudsz nyerni, akkor lehet, hogy tényleg jó a kutyád. Hangsúlyozom, csak lehet... 

 








Labrador retriever - Egy 100 éve elismert fajta bemutatása

A Labrador Retriever ideális természete alapján minden szempontból a kutya. Különleges intelligenciája, ragaszkodása, könnyű kezelhetősége szinte vetélytárs nélkül a világ legnépszerűbb kutyafajtájává tette. A Labrador, bármi is legyen a hivatása, mindent nagy örömmel és lelkesedéssel végez. Elismert vadászkutya, amelynek specialitása az apróvadak elhozása vízből és mezőn egyaránt. Vadászaton feszülten figyel, és egész nap fáradhatatlanul hordja a vadat gazdájának, aki nem tud betelni ezzel a látvánnyal.

Tanulékonysága és jó természete révén nagyon sok területen használják. Kiváló vakvezető- és mozgássérült- segítő. Szeme lesz egy világtalannak - meghatóan okos és aggódó tekintetével, de farkát folyamatosan csóválja. Amikor lekerül róla a vezetőhám, átváltozik boldog és gondtalan kölyökkutyává. Kábítószer- és robbanószer kereső, segít megtalálni az embert, aki romok alá került vagy lavina sodorta el. Terápiás kutyaként kórházakban beteg embereket (különösen krónikus, súlyos betegeket, időseket és gyerekeket) látogat, kifogyhatatlan és feltétel nélküli szeretetével megkönnyíti sorsuk elviselését. Emellett idős, magányos, vagy lelkileg sérült emberek társaként életkedvet, örömöt és célt ad a mindennapi életben. Mindezek mellett az ember tökéletes társa, aki állandóan kedvünkben akar járni, cserében csupán annyit kér, hogy mellettünk lehessen. Kiváló babysitterek, odaadók a gyerekekkel, végtelenül türelmesek. Ha csak egyszerűen társként él velünk egy Labrador, életünk már nem lesz többé olyan, mint előtte, gazdagabb és örömtelibb. Már el sem tudjuk képzelni nélküle a világot.

A Labi tele van energiával és képes egész napot végigdolgozni, vagy nyugodtan fekszik gazdája lábánál a kandalló előtt. Szívesen apportíroz, legyen az vadkacsa, teniszlabda vagy a mi papucsunk. Imádja a kirándulásokat és a heverészést a fotelben. A vízbe többméteres hasasugrással veti bele magát, és fantasztikus stílusban úszik. Tiszta vízben szemet gyönyörködtető látvány, ahogy könnyedén és lendületesen szeli a habokat, ilyenkor leginkább egy vidrára emlékeztet. Egy Labival nyugodtan be lehet menni egy étterembe, vagy megszállni egy panzióban (feltéve, ha találunk ilyen helyet). Az étterem tulajdonosok kezdeti aggodalmát hamarosan felváltja a kutya nyugodtsága és kedvessége iránti csodálat, amely általában egy nagy csülökcsont formájában fejeződik ki. Megígértetik vele, hogy máskor is ellátogat hozzájuk. Kutyás kirándulásokon, vagy táborban sok eb békésen játszik, szaladgál együtt. Az állatorvosi rendelőkben szívesen látott páciens, nyugodtan tűri még a fájdalmas kezelést is. 

A Labradort Nagy-Britanniában legalább 180 éve ismerik. Ide az első példányok Újfundlandról érkeztek, ahol a halászok segítői voltak. A St. John's kutyának is nevezett állatok ősei Európából kerültek az Újvilágba és több fajta vett részt kialakulásában. Az amerikai halászok hajóikon magukkal vitték kutyáikat angliai útjaikra, ahol feltűntek kiváló apportírozó kedvükkel, vízimádatukkal, kitartásukkal. Malmesbury gróf, majd Buccleuch herceg és sok más angol nagybirtokos felismerte, hogy ezek a tulajdonságok ideálisak a szárnyasvad vadászathoz. Ezeken a birtokokon kezdődött a fajta tudatos tenyésztése az 1870-es években. Minden ma élő Labrador vérvonala visszavezethető egy Avon nevű kutyára (Lord Malmesbury tenyésztette és Buccleuch herceg volt a tulajdonosa), aki a modern fajta ősének tekinthető. 

Az Angol Kennel Klub 1903-ban ismerte el hivatalos fajtaként. Az első retriever Field Trial-re (ahol mezei vadászat keretében versenyeznek a kutyák, feladatuk a lelőtt vadak apportírozása) 1899-ben került sor. Ezeken hamarosan a Labrador bizonyult a legeredményesebbnek. A versenyek segítették a kutyák megmérettetését és ezáltal a tudatos szelekciót a tenyésztésben. A másik tényező, ami elősegítette a típus rögzítését, a kutyák kiállításokon való szerepeltetése és összehasonlítása. A kiállításoknak az volt a szerepe 1903 után, amikor a fajta standard is megszületett, hogy a különböző, egymástól különben elszigetelten dolgozó tenyésztők képet kapjanak munkájukról és meghatározzák további feladataikat. Ez pedig ugyanúgy fontos ma is, ezt ki kell hangsúlyozni, mert sokan csak parádénak, sznob emberek. 

A Labradort Nagy-Britanniában legalább 180 éve ismerik. Ide az első példányok Újfundlandról érkeztek, ahol a halászok segítői voltak. A St. John's kutyának is nevezett állatok ősei Európából kerültek az Újvilágba és több fajta vett részt kialakulásában. Az amerikai halászok hajóikon magukkal vitték kutyáikat angliai útjaikra, ahol feltűntek kiváló apportírozó kedvükkel, vízimádatukkal, kitartásukkal. Malmesbury gróf, majd Buccleuch herceg és sok más angol nagybirtokos felismerte, hogy ezek a tulajdonságok ideálisak a szárnyasvad vadászathoz. Ezeken a birtokokon kezdődött a fajta tudatos tenyésztése az 1870-es években. 

Minden ma élő Labrador vérvonala visszavezethető egy "Avon" nevű kutyára (Lord Malmesbury tenyésztette és Buccleuch herceg volt a tulajdonosa), aki a modern fajta ősének tekinthető. Az Angol Kennel Klub 1903-ban ismerte el hivatalos fajtaként. Az első retriever Field Trial-re (ahol mezei vadászat keretében versenyeznek a kutyák, feladatuk a lelőtt vadak apportírozása) 1899-ben került sor. Ezeken hamarosan a Labrador bizonyult a legeredményesebbnek. A versenyek segítették a kutyák megmérettetését és ezáltal a tudatos szelekciót a tenyésztésben. A másik tényező, ami elősegítette a típus rögzítését, a kutyák kiállításokon való szerepeltetése és összehasonlítása. A kiállításoknak az volt a szerepe 1903 után, amikor a fajta standard is megszületett, hogy a különböző, egymástól különben elszigetelten dolgozó tenyésztők képet kapjanak munkájukról és meghatározzák további feladataikat. Ez pedig ugyanúgy fontos ma is, ezt ki kell hangsúlyozni, mert sokan csak parádénak, sznob emberek nyeremény halmozásának eszközét látják a kiállításokban. 1916-ban alakították meg Angliában a Labrador Retriever Club-ot a fajta gondozása érdekében. 

A fajta sorsának egyik meghatározója Howe grófnő Banchory nevű kennelje volt. Lady Howe életét a fajtának szentelte, meghatározó alakja volt a klubnak, tenyésztőként, Field Trialok és kiállítások látogatójaként a fajta népszerűsítéséért fáradozott. Leghíresebb kutyái közül kettőt említünk meg: Dual Champion Banchory Bolo és Dual CH Bramshaw Bob. 

A II. Világháború természetesen visszavetette a fajta fejlődését és elterjedését. Az 1960-as évektől (amíg a Labradort csak vadászkutyaként tartották számon) a fajta iránt elkezdtek érdeklődni. Ideális természete miatt lassan átvette az első számú családi kedvenc szerepét. Ahogy korábban már szó volt róla, nagyon sok alkalmazási területen bevált mint az ember munkáját vagy életét segítő társ. A fajta és kedvelőinek szempontjából szerencsés tényező, hogy kezdettől fogva olyan egyéniségek határozták meg a tenyésztést, akik ezt kedvtelésből tehették elegendő pénz és idő ráfordításával (Malmesbury gróf, Buccleuch hercege, Howe grófnő,Lord Holland-Hibbert).Az ő vonalaikra épültek a nagynevű kennelek, amelyek közül jó néhány még ma is létezik (Sandylands, Ballyduff, Timspring, Blaircourt, Kinley, Cookridge). Napjaink tenyésztőinek sikeréhez hozzátartozik a Labrador történetének ismerete, a meghatározó tenyésztők iránti tisztelet, a kellő genetikai tudás birtokában kitűzött cél következetes megvalósítása.

Sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem kedveztek a körülmények sem a minőségi kutyatenyésztésnek, sem a kutyatartásnak, és ennek hatása ma is érezhető. Sokan megélhetési forrásnak tekintik a tenyésztést, és a Labrador könnyű tarthatósága és szaporasága (sokszor 10-12 kölyök születik egy alomban) miatt népszerűvé vált a kutyagyárak között. Ezt mutatja, hogy az elmúlt három évben Labradorból törzskönyvezték a legtöbbet, ami nagyon rosszat tesz a fajtának.

Másfelől az igényes tenyésztéshez kevés az ideális gazdák száma. A megfelelő anyagi háttér mellett szemléletváltozásra is szükség van, hogy a kutya érték legyen - egy érző, ránk bízott élőlény, aki az ember társa hosszú és egészséges élete során. 

A legtöbb leendő kutyatulajdonos úgy gondolja mindegy, hogy honnan lesz kutyája, hiszen csak családi kedvenc válik belőle. De a tenyésztésben nem létezik ilyen kategória. A megszületett kölykök egyformán fontosak a tenyésztő számára. A szép küllemű, jó vérmérsékletű, egészséges szülőktől származó alom felnevelése nagyon sok időt, gondoskodást, komoly anyagi terhet jelent függetlenül a kiskutyák leendő sorsától. A kölykök túlnyomó része családi kedvencként éli le életét, kevés fog kiállításra és/vagy vadászatra járni, illetve kevéssel fognak tenyészteni. Nagyon sok az olyan érdeklődő, aki törzskönyv nélkül szeretne kutyát. A törzskönyv azonban nem csak egy papír, egy luxuscikk. A kutya bizonyítványa arról, hogy valóban Labrador retriever, és őseinek megvannak a szükséges minősítései (küllemben, temperamentumban, egészségileg). Törzskönyv-vezetés nélkül nem lehetett volna kialakítani a ma létező kutyafajtákat. 

A Labrador könnyen tartható fajta. Nem hajlamos szem, fül- és bőrbetegségekre. Örökletes betegségei közül a szem- és csontrendszer elváltozásait kell kiemelni. Ezekre különböző szűrővizsgálatokat dolgoztak ki, és egy lelkiismeretes tenyésztő csak megfelelő egészségügyi eredményekkel rendelkező egyedekkel tenyészt.

Az etetésnél nem válogatós, viszont könnyen túlsúlyossá válhat. Rövid szőrét nem kell nyírni, hetente egyszer-kétszer kell átkefélni. Samponnal elég félévente fürdetni, és a fülig sáros kutya is száradás után tiszta lesz, mert szőréből kipereg a piszok. Kiállítás előtt is legjobb elvinni egy kis úszásra, de egy vizes törülközővel való áttörlés is elegendő.

Mielőtt valaki Labrador Retrievert venne, nagyon alaposan át kell gondolni, hogy lesz-e elég idő a kutyával való foglalkozásra, együttlétre. A Labrador boldogtalan lesz, ha egész nap egyedül van egy lakásban vagy egy kertben. Biztosítani kell számára a sétákat, kirándulásokat és a vizet (legyen patak, folyó, tó, amiben zavartalanul úszhat). 

A Labrador retriever tenyésztésbe vételéhez tenyészthető minősítés szükséges. A tenyészszemlék a küllembírálat mellett a kutyának a képességvizsgán is eredményesnek kell lennie. A képességvizsgán a kutya apportírozó hajlamát, vízszeretetét, lövésre való reagálását és a kutya általános temperamentumát nézik (nem lehet félénk, sem agresszív emberrel vagy más kutyával szemben). Mint minden munkára kitenyésztett fajtánál, a Labradornál is kettévált a tenyésztés menete show- és munkavonal irányába. A showkutyák nehezebbek, ami a mozgásukban is megnyilvánul, az apportkészség és a vad iránti érdeklődés is sok esetben nem elégséges. A Field Trial Labradorok viszont túl könnyűek, vékony csontozatúak lettek, rossz a szőrminőségük és küllemében sokszor nem felelnek meg a fajta standardnak. Itt a tenyésztés szempontja a munkára való hajlam és a gyorsaság. Sajnos a két génállomány teljesen elkülönült, és a két vonal tenyésztői nem értékelik a másik munkáját. Természetesen a "fejlődés" nem állítható meg, de ez a tendencia veszélyezteti a fajta kialakításakor kitűzött célt. Sok olyan tenyésztő van, aki show-vonalú kutyákat tenyészt, de ezekkel a kutyákkal Field Trial-okon vesznek részt eredményesen, vadászatokra járnak, és csak megfelelő munkaadottságú kutyával tenyésztenek. 

A jövő továbbra is a dual purpose (szép típusú és jól dolgozó) Labrador kell, hogy legyen. Angliában a Buccleuch kennel a mai napig is létezik és gyakorlatilag fenntartják a fajtát eredeti formájában (a Malmesbury család vette az első St. John's kutyákat és ezek utódaiból kerültek a Buccleuch kennelbe az első Labradorok). Az angol királynő, II. Erzsébet is tart és tenyészt Labradorokat. Patrónusa az angol Labrador Retriever Club-nak. Birtokán, Sandingramban tartják minden évben a legrangosabb Field Trialt, amit ő is megnéz, és díjakat személyesen adja át a nyerteseknek. A Labrador Retriever Club (amelynek elnöke Wellington hercege, aki maga is tenyésztő) 2003. július első hétvégéjén ünnepi megemlékezést rendez a Labrador 100 éves évfordulója alkalmából, a közép-angliai Belvoir kastélynál. Kiállításon kívül lesz working test (vaddal vagy apporttárggyal -dummyval való feladatok végrehajtása), a fajtával kapcsolatos előadások és egyéb programok. 

A Labrador színe

Sokan nem tudják, hogy a Labrador retriever eredeti színe a fekete. Egy-egy alomban születtek más színű kutyák, de ezeket a tenyésztésből kizárták. Az első törzskönyvezett sárga Labrador Ben of Hyde Radclyffe ezredesé volt, és aki ismertté tette ezt a színváltozatot. A sárga szín népszerűsítésében és minőségi tenyésztésben Veronica Wormald nevét kell tisztelettel és csodálattal említeni. Ő az 1910-es évektől tenyésztett, az első alomja Ben of Hyde-tól származott. Knaight kennelnév alatt sok-sok sárga kettős célú (dual purpose) Labradort tenyésztett, kiállításokra járt és Field Trialokon versenyzett. Dual CH Knaight Banjo neve örökre fennmarad a Labrador történelemben (14 CC-t nyert és 40 Field Trial helyezése volt az 1940-es években).

Mrs. Wormald még 90 éves korában is kutyázott. Egyébként a korai sárga Labradorok színe sokkal sötétebb volt, mint jelenleg, amelyek között egyre több a világos krémszínű és nem megfelelő pigmentációval a szemeknél, szemhéjon és orrtükrön. Ez annak a következménye (s erre hazánk tipikus példa), hogy a sárga szín divatossá válásával a mennyiségi igény kielégítésére több generáción keresztül sárga-sárga párosításokat végeznek a küllemi jegyek, a megfelelő temperamentum figyelmen kívül hagyásával. Ezen kívül a sárga színű kutyák szőrminősége gyakran nem megfelelő - szinte selymes tapintású, sokszor hiányos az aljszőrzet. Pedig a szőrzet a Labrador egyik legfontosabb ismérve, amelynek erős tapintásúnak kell lennie, az időjárással szemben és a vízben megfelelő védelmet kell nyújtania. Céltudatos és átgondolt tenyésztéssel természetesen gyönyörű pigmentű és szőrzetű sárga kutyákat láthatunk külföldön és néhány kennelben Magyarországon is.

A harmadik színváltozat a csokoládé vagy barna szín. Ez a szín is kezdettől fogva előfordult az almokban, de tudatos tenyésztésükkel nem foglalkoztak megfelelő génállomány hiányában. A szín elterjedése az 1970-es évektől kezdődött, amikor csúcsminőségű fekete kutyák örökítették a csokoládé gént. A barna szín esetében még nehezebb a feladat, hogy a színnek ne essen áldozatul az egyed minősége. Megfelelő pigmentációjú és jó típusú csokoládé színű Labrador olyan párosításból várható, ahol a barna egyedet egy korrekt típusú feketével párosítjuk, amelyik örökíti a csoki színt is. Egyébként a fekete domináns a sárga és a csokoládé színt hordozó génnel szemben. Egyetlen alomban mindhárom színű kiskutyák is születhetnek.

Labrador retriever betegségei

A Labrador Retriever szembetegségei, amelyekre szűrni kell az egyedeket a következők:

1. Katarakta (szürkehályog): Ez lehet szerzett is: sérülés vagy gyulladás következményeként. Örökletes formái között van olyan, ami nem rontja jelentősen a kutya látását, de másik fajtája teljes vaksághoz vezethet.

2. PRA (progresszív retina atrófia): ez a szem ideghártyájának sorvadása, ami szintén látásromlást vagy vakságot okoz.

3. RD (retina diszplázia): ez is a szem ideghártyáját érinti, és már 8 hetes korban műszeres vizsgálattal diagnosztizálható lenne. Sajnos Magyarországon kevés állatorvos rendelkezik ehhez szükséges szűrőfelszereléssel. Jelenleg csak néhány országban végeznek genetikai vizsgálatot, ami kimutatja, hogy egy egyed PRA hordozó.


A könyök- és csípőizületi diszplázia a másik terület, ahol a szűréseket végzik. Összetett öröklés menete miatt két mentes egyednek is születhet diszpláziás utódja, de következetes, több generáción keresztül történő szűréssel és szelekcióval ezek száma és a betegség súlyossága is csökkenthető. Általánosságban a röntgen által diagnosztizált elváltozás a kutya életét, mozgását nem biztos, hogy befolyásolja. A tartási körülmények (a fiatal kutyánál a sok vagy fehérjedús táplálék miatti elhízás és/vagy megerőltető mozgatása, illetve a teljes mozgáshiány) ronthatja az állapotot, de emiatt egy mentes kutya nem válik diszpláziássá. Megállapítható, hogy olyan kutyáknál, amelyeknél több generáción keresztül nem végeztek diszpláziás szűréseket, nagyobb valószínűséggel lehetnek olyan beteg utódok, amelyek műtétre vagy tartós gyógyszeres kezelésre szorulnak.



2008 Rosedale.hu - Minden jog fenntartva!   Írjon nekünk | Webmester
Free Counter Webdesign: Zone 404